Alapszabály
Az Óbuda Fotóklub Egyesület alapszabálya
Elhatározva az Óbuda Fotóklub Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.)rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet
alapszabályát:
Általános rendelkezések
1. Az egyesület adatai.
1. Az egyesület neve: Óbuda Fotóklub Egyesület
2. Az egyesület székhelye: 1036 Budapest, Kiskorona u. 7.
3. Az egyesület honlapjának címe: www.obudafotoklub.hu
Az egyesület célja, tevékenysége
1. Az egyesület célja: amatőr fotósok, fotózást szeretők számára közösségi élet megteremtése.
1. Az egyesület tevékenysége: szabadidős és hobbitevékenység.
1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
1. Az egyesület tevékenységével a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében felsorolt közfeladatok közül a kultúrális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység támogatása közfeladatot látja el.
A tagsági viszony
1. Rendes tagság
1. Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
2. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
3. A tagsági jogviszony megszűnik:
1. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
2. A tag kilépésével.
1. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
2. Az egyesület vezető tisztségviselőjének a tagsági viszony megszüntetése előtt a vezető tisztségviselői megbízását meg kell szüntetnie.
3. A tag kizárásával.
1. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
2. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
3. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
4. Az egyesület rendes tagja jogosult:
1. az egyesület tevékenységében részt venni,
2. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni,
3. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
4. az egyesület irataiba betekinteni,
5. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben
jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
5. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja.
A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában
írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
6. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
1. A rendes tagok kötelezettségei
1. Az egyesület rendes tagja:
1. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
2. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
3. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
4. Köteles a tagnyilvántartásban szereplő adatai megváltozását a változást követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
1. Örökös tagság
1. Az egyesület örökös tagja csak olyan természetes személy lehet, aki legalább tíz éven át rendes tagja az egyesületnek vagy az egyesület alapítását megelőzően az Óbudai Fotóklubnak, és tevékenységével kimagaslóan hozzájárult az egyesület ismertségéhez,
elismertségéhez.
2. Az egyesület örökös tagját az elnökség javaslatára a közgyűlés választja meg.
3. Az egyesület örökös tagja megválasztása után mentesül a tagdíjfizetési kötelezettség alól.
4. Az örökös tagot megilletik mindazon jogok, amelyek a rendes tagot is megilletik és a tagdíjfizetési kötelezettség kivételével terhelik mindazon kötelezettségek, amik a rendes tagokat is terhelik.
1. Tiszteletbeli tagság
1. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet bármely természetes személy, akit az egyesület közgyűlése arra méltónak talál.
1. A tiszteletbeli tagot a közgyűlés határozata alapján az egyesület elnöke kéri fel a tagságra.
2. A tiszteletbeli tagság a felkérés elfogadásával jön létre.
2. A tiszteletbeli tagság megszűnik
1. A tiszteletbeli tag halálával
2. A tiszteletbeli tag lemondásával
1. A tiszteletbeli tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor,
indoklás nélkül lemondhat a tiszteletbeli tagságáról. A tagsági jogviszony a
nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3. A tiszteletbeli tagság visszavonásával
1. Amennyiben a tiszteletbeli tag érdemtelenné válna a tiszteletbeli tagságra, az egyesület
elnöksége a tiszteletbeli tagsági státuszt felfüggesztheti.
2. Az elnökségnek a felfüggesztéstől számított 30 napon belül rendkívüli közgyűlést kell
összehívnia, amely dönt a tiszteletbeli tagság visszavonásáról. Elmarasztaló döntés esetén
a tagsági jogviszony a közgyűlés határozatának napján szűnik meg.
3. Az egyesület tiszteletbeli tagja jogosult:
1. az egyesület tevékenységében részt venni,
2. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni,
3. a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően
felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
Az egyesület szervei
1. Közgyűlés
1. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
1. az alapszabály módosítása;
2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
4. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj és a befizetési határidő megállapítása;
5. az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
9. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
2. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
3. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli
igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés
azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
4. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
5. A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat
kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
6. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
7. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok
és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés
indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az
elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését,
továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak
meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
8. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet
elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát
megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a
szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat,
ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem
szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
9. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések
megtétele céljából, ha
1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra
okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület
megszüntetéséről dönteni.
1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő
szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni
kell.
1. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a
határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra
jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű
szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a
jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős
szavazatszámláló bizottságot.
1. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni
a tag, valamint - ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi -
képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és - ha a tagokat nem azonos számú szavazat
illeti meg - a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke
és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
1. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
1. az egyesület nevét és székhelyét;
2. a közgyűlés helyét és idejét;
3. a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a
nevét;
4. a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
5. a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól
tartózkodók számát.
6. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre
megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
1. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett
szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére
másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a
döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
4. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
5. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
1. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az
egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
1. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
1. Az elnökség
1. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
3. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
1. a megbízás időtartamának lejártával;
2. visszahívással;
3. lemondással;
4. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e] a vezető
tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő
korlátozásával;
5. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
4. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető
tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy
működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével
vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik
napon válik hatályossá.
5. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő
jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető
tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
6. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet
vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés
büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem
mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll
(Btk. 61.} (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól
jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az
eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető
tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem
lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
7. Az egyesület vezető tisztségviselői:
1. Elnök: Koncz Dezső, 1033 Budapest, Kórház u. 7.
2. Az elnökség tagjai:
Ottné Németh Ilona, 1034 Budapest, Szőlő u. 37.
Dr. Tóth-Piusz István 1136 Budapest, Balzac u. 25.
1. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának
terjedelme általános, a képviseleti jog gyakorlásának módja önálló.
1. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
1. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések
meghozatala;
2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a
közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
5. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
6. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
7. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
8. a tagság nyilvántartása;
9. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
10. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
11. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak
bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
12. a tag felvételéről való döntés
13. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
1. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az
elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval,
elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Irásbeli
igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes
küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal,
hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
1. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az
elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a
meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok
álláspontjukat kialakíthassák.
1. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség
határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a
fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
1. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére
másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
1. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a
határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a
határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Záró rendelkezések
1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.)
rendelkezései az irányadóak.
Budapest, 2025. május 13.